Stroke

Akut agyi érrendszeri katasztrófa, amely kiterjedésétől és súlyosságától függően a már megszerzett képességeket vagy életet veszélyeztető szív-és érrendszeri történésnek felel meg. A vérrelátási zavart elszenvedő az agy.

Mind a mai napig a halálozás, a mozgáskorlátozottság, és az értelmi hanyatlás leggyakoribb oka. A stroke megelőzhető, a már bekövetkezett agyi katasztrófa következményei enyhíthetők,bizonyos időben megtett lépésekkel.

A hirtelen kialakuló látásromlás, végtagi zsibbadás, vagy bénulás hátterében is lehet stroke.

Nem ritka, hogy a stroke sem csapászerű, az egyént pillanatok alatt a „lábáról ledöntő” tünetek formájában ad hírt magáról, hanem ezeket kevésbé feltűnő fizikális jelek előzik meg.

A járás, a kommunikáció,a gondolkodás, vagy a személyiség lassú változása.

A megelőzés könnyebb mint a gyógyulás.

A stroke vagy más néven agyi infarktus lényege,az agy bizonyos területeinek átmeneti vagy tartós működéskiesése az adott területet ellátó ér elzáródása vagy megrepedése miatt.

A tünetek jellege és súlyossági foka az érintett agyállomány helyétől és nagyságától függ.

Tehát a stroke kifejezés: az agyi katasztrófák összefoglaló neve.

Aszerint, hogy a vérellátási zavar milyen mechanizmus alapján jön létre két csoportját különböztetjük meg: ischaemiás (vérellátásában csökkent), és a haemorrhagiás (vérzéses) strokot. Az előbbi lényege az, hogy egy ér ürege eltömődik az érfalról leszakadt meszes plack és az azt követő véralvadék miatt, így az adott agyi terület vérellátása megszűnik. Az utóbbié pedig, hogy egy ér fala megreped és az ellátási területéhez tartozó agyrészletet elönti a vér. Az előbbit agyi infarktusnak, utóbbit agyvérzésnek hívjuk.

 

Tünetek

  • Az arc a felső vagy az alsó végtag gyengesége, bénulása, vagy érzészavara
  • A beszéd elmosódottá válása, beszédképtelenség
  • A látás homályosssá válása, látótér-kiesés.
  • Szédülés, egyensúlyzavar
  • Nyelési problémák /diszfágia/
  • Fejfájás, memória gyengébb működése
  • Eltérés az érzelmi reakciókban

Ha ezeket a tüneteket észleli, hívjon mentőt, vagy orvost, és minél előbb szakértő sürgősségi ellátásban kell részesülnie. Minél hamarabb sikerül elkezdeni a terápiát, annál nagyobb az életben maradás és a súlyos szövődmények elkerülésének esélye.

 

REHABILITÁCIÓ

A rehabilitáció célja, hogy enyhítse a még enyhíthető panaszokat és tüneteket, de elfogadtassa a beteggel azokat, amelyeken már nem lehet segíteni, hogy megtanítsa a beteget segítséggel együtt élni és boldogulni, és olyan megoldásokat kínáljon, amelyek javítják  életminőségét.

A rehabilitációs team tagjai: az orvos,a nővér, a gyógytornász,a konduktor,a foglalkozásterapeuta, a logopédus, a diatetikus, a szociális gondozó, a pszichológus.

Azok a „stroke-túlélők”, akik mellett támogató családi háttér áll, hamarabb és tartósabban épülnek fel betegségükből, mint magányos, szeretetotthonban élő társaik.

A rehabilitáció célja az,hogy a beteg elérje teljesítőképességében azt a felső határt,
amelyet az elszenvedett betegség által okozott károsodások még lehetővé tesznek, és eljuttassa a beteget, az önellátás szintjéig.

A rehabilitációnak már a betegágynál el kell kezdődnie, amint a beteg túl van az életveszélyen. El kell érni, hogy a beteg a lehető legkevesebb időt töltse ágyhoz kötötten és minél előbb átvegye a kontrollt a saját élete, ellátása fölött.

 

A gondolkodás és a problémamegoldó képesség változásai

Stroke után a problémamegoldó képesség, a gondolkodás, a memória romolhat, a beteg nem tud látszólag egyszerű feladatokat megoldani, vagy ezek kivitelezésében lassúvá válik.

Érzelmi változások: düh, a fusztráció, a szorongás,a depresszió, az apátia is normális emberi reakció.

Általában nem csak tartós rossz hangulat, hanem egyfajta érzelmi labilitás is jellemző lehet rájuk (minden ok nélkül fakadnak sírva, vagy kezdenek el nevetni) de mégis a depresszió a legjellemzőbb érzelmi állapot.

A depresszió azoknál a leggyakoribb, akik afáziássá,vagyis beszéd-képtelenné váltak a stroke miatt.

 

A beszéd zavarai

Az agy egy körülírt része nem működik. A beszédzavart két  fő csoportba soroljuk: az egyik az un.afázia, a másik a dysarthria. Az afázia beszédképtelenséget jelent, és két altípusa van: lehet expresszív amikor a beteg saját gondolatainak a kifejezése károsodott, vagyis nem tudja elmondani amit akar, de a hozzáintézett szavakat megérti, és lehet receptív, amikor ő maga tud beszélni, de a neki mondottakat nem érti meg. Mindkét típus vonatkozhat a kimondott és a leírt vagy olvasott szövegre is.

A dysarthria a szavak kiejtésének zavarait jelöli, a beteg beszéde elmosódott, nehezen érthető, mert nem képes a szavakat megfelelően artikulálni.

Megváltozhat a beszédhangja, beszédének dallama is.

 

Az izomerő és az izomtónus zavarai

  • Izmgyengeség: Gyakori jelenség az egyik testfél izmainak a gyengesége.
  • Izombénulás: Általában féloldali, vagyis az egyik testfél, az azonos oldali kar és láb bénul.
  • Spaszticitás: az izmok tónusának kotrollálhatatlan fokozódása.

 

Érzészavar

  • Inkontinencia: A hólyag ill. a végbél ürítésének zavarai, vagyis a vizelet-és széklettartási problémák.

 

A rehabilitációt egyénre szabottan kell végezni.