A lágyszájpadnak meghatározó a jelentősége a beszéd képzésében.

A szájpad-elégtelenség, azaz a lágyszájpadzár renyhesége vagy működésképtelensége beszédzavarhoz vezet. A rendellenes hangszínezet a rezonanciás üregek kóros folyamatával, vagy funkcionális zavarával is kapcsolatos lehet. Így jöhetnek létre az orrhangzós beszéd /rinophonia, rinofónia/ típusai /zárt,nyílt,kevert/, azaz bekövetkezhet az élettani nazális rezonancia kóros megváltozása. A nyílt orrhangzósság lágyszájpad-elégtelenség, lágyszájpad-bénulás esetén, valamint szájpadhasadék fennállásakor jelentkezik. Az orrhangzós beszédre az jellemző, hogy a beszélő képtelen a nazális mássalhangzók megfelelő hangszínét létrehozni. Ezt az orrüregi járatban keletkező akadály idézi elő.

A kevert orrhangzós beszéd esetén a tünetek kombinálódnak.

Az orális beszédhangok nazális színezetűvé válnak, a nazálisoknál pedig az orrüregi rezonancia csökken.